Ciszterci (bélháromkúti) apátsági rom
Bélapátfalva
ciszterci_04_01.jpg
1. kép
ciszterci_04_02.jpg
2. kép
ciszterci_04_03.jpg
3. kép
ciszterci_04_04.jpg
4. kép
ciszterci_04_05.jpg
5. kép
ciszterci_09_06.jpg
6. kép
ciszterci_09_07.jpg
7. kép
ciszterci_09_08.jpg
8. kép
ciszterci_09_09.jpg
9. kép
ciszterci_09_10.jpg
10. kép
ciszterci_09_11.jpg
11. kép
ciszterci_09_12.jpg
12. kép
ciszterci_09_13.jpg
13. kép
ciszterci_09_14.jpg
14. kép
ciszterci_09_15.jpg
15. kép
ciszterci_09_16.jpg
16. kép
ciszterci_09_17.jpg
17. kép
ciszterci_09_18.jpg
18. kép
ciszterci_09_19.jpg
19. kép
ciszterci_09_20.jpg
20. kép
ciszterci_09_21.jpg
21. kép
ciszterci_09_22.jpg
22. kép
ciszterci_09_23.jpg
23. kép
ciszterci_09_24.jpg
24. kép
ciszterci_09_25.jpg
25. kép
ciszterci_09_26.jpg
26. kép
ciszterci_09_27.jpg
27. kép
ciszterci_09_28.jpg
28. kép
ciszterci_09_29.jpg
29. kép
ciszterci_09_30.jpg
30. kép
 
ciszterci_09_31.jpg
31. kép
 
ciszterci_09_32.jpg
32. kép
 

A kolostorrom rövid története:
A ciszterci rend Franciaországból származik, az első kolostorukat Magyarországon II. Géza alapította 1142-ban a Tolna megyei Cikádoron (ma Bátaszék központja). Legnagyobb a pilisszentlászlói volt. Innen települt a pásztói 1190-ben és a bélháromkúti monostor 1232-ben. Alapítója II. Kilit egri püspök volt. Védőszentje Nagyboldogasszony lett.
Az alapítás után azonnal elkezdték az építést, de az 1241-42-es tatárjárás félbeszakította az építést. Ekkorra már álltak a templom külső falai, de belső támaszok még nem. Az 1245-ös oklevélből tudjuk, hogy a monostor mellett is volt csata. A megmaradt épületen mai napig látható e változás: az építkezést más műhely fejezte be. A nyugati oldalon kisebb lett a rózsaablak és a belső tartóoszlopok is kevésbé díszesek.
A templom nemzetközi szinten is egyedülálló román kori épület. Latin-kereszt formájú, keresztházas, bazilikás elrendezésű torony nélküli épület.
Oklevelek a templomról többet szólnak, mint a monostorról. 1696-ban még nagyszerű falairól szól, míg 1733-ban már annak lebontásáról szólnak. 1829-es Canonica Vistatio szerint a bükkszentmártoni templomot a monostor romjaiból javították ki. Mérete igen jelentős volt. A kerengő déli oldalán volt egy kútház, melyet azóta egy kicsit odébb helyeztek, de a mai napig bővizű.
Többször hasznosították a monostort. 1827-ben fürdőházat, majd posztógyárat alakítottak ki. 1850-ben kőedénygyár létesült itt, melyet 1927-ben bontottak el, mikor csődbe ment a cég.

Hogyan jutunk oda?
Bélapátfalva központjából, a községházától tábla jelzi a monostort. Az Apátság utcán a temető mellett kell elhaladni. Ez egyben a Kék sáv jelzés is. Kb.: 1,8km.

Vissza a romok oldalra
Vissza a romok oldalra
Tóth Péter Góliát 2009. május 31.