A rom rövid története: Az 1074. március 14-én lezajlott Mogyoródi csata előestéjén I. (Szent) Lászlónak látomása volt, így "fogadalmat tett, ha győz, e helyen egyházat alapít Szent Márton tiszteletére". Taktikai trükk segítségével megnyerte a csatát, így a csata zsákmányából megalapították (Géza és László hercegek) a mogyoródi egyházat. Valószínűleg ez egy kisméretű Árpád-kori templom lehetett.
E kisméretű templomot hamarosan elbontották, s egy hatalmas, háromhajós templommá (24 méter hosszú, 14 méter széles) építették át. A templom északi oldalán állt a kolostor épülete. Apátját csak 1235-ben említi először egy pápai oklevél. A tatárok 1241 márciusától folyamatosan pusztította az 1242 februári Duna-átkelésig.
A XIV. század első harmadában az apátság léte is veszélybe került, de garamszentbenedeki apát és egy egri püspök munkálkodása nyomán 1338-1342 között új életre kelt. A jelentősége nőtt: 1366-ban a rendi káptalan színhelye (ekkortól Szent Györgyként említik), majd a XV. század első negyedének végéig sok ügyben "mint a pápai megbízottak" jártak el az apátok.
1481-ben Mátyás király az óbudai prépostságnak adományozza az apát nélkül maradt monostort.
1541-ben Buda elesett, s vele együtt a környék is török kézre került. Az apátság pusztulása ekkortól erősödött fel. 1562-ben még lakott, 1690-re pedig már elhagyott település.
A területen feltárást végeztek, megtalálták a templomot, de a kolostorépület mára teljesen elpusztult, a tereprendezések miatt. Ma a környék beépített, a romokból nem látni semmit.
Hogyan jutunk oda? Mogyoród belterületén a Szent László parkban.
